Nem akarok túlzónak látszani, de életem egyik legjobb döntése volt elmenni a tavaly áprilisi spanyol állásinterjú napra. Az angol és német mellett nagyon alapszinten tudtam spanyolul és addig sok évig teljesen más területen dolgoztam, semmi tapasztalatom nem volt animáció terén. Azért is mentem el a castingra, mert nagyon vágytam már valami újra, utazásra és szerencsére meg is kaptam a lehetőséget, 1 hétre rá értesítettek, hogy szeretnének velem dolgozni és június elsején részt veszek egy trainingen Gran Canarián. Nagyon boldog voltam, de féltem is. Gyorsan letudtam a vizsgáimat, elintéztem mindent, amit kell otthon, valamint sikerült megismernem a szintén új animátorpalántát, Mesit, akivel együtt utaztunk ki és azóta is nagyon jóban vagyunk. A két hetes training nagyon jó volt, sok ismeretséget és tapasztalatot is szereztünk, így bátrabban vághattunk bele az animátorkodásba. Utána én Gran Canarián maradtam, sokféle hotelben dolgoztam, sok mindent csináltam, voltam animátor gyerekekkel, felnőttekkel, táncoltam (amit nem igazán tudtam elképzelni azelőtt) de a csapattal, ami briliáns volt, mindig segítettük egymást és kihoztuk egymásból a legjobbat! Eredetileg 4 hónapra terveztem maradni, de úgy döntöttem, hogy hosszabb távra itt maradok, és szerencsére a cég rugalmassága miatt a vizsgáimra is haza tudok utazni a szabadságomon. Egyre jobban beszélek spanyolul, sok itteni barátom lett, imádom az időt, a változatos tájat. Mindent!