Én a 2012-es nyaramat Ciprus szigetén töltöttem el. Itthoni fix, irodai (könyvvizsgálói) munkámat hátrahagyva vágtam bele a kalandba 25 évesen. Úgy gondoltam, hogy most vagy soha…. Szerettem volna kiszakadni kicsit a hétköznapokbol, élményekkel gazdagodni, nyelvtudásomat fejleszteni. Mindezt meg is kaptam ettől a közel 7 hónaptól. Rengeteg embert ismertem meg, mai napig tartó barátságokra tettem szert és a nyelvtudásom fejlődésének köszönhetően itthon könnyedén találtam új munkát. Kint gyerekekkel, családokkal is kellett foglalkoznom. Soha nem kaptam annyi szeretetet, mint kint és életemben nem voltam olyan fitt, mint amikor haza jöttem. Testileg és lelkileg is megerősödtem. Ami viszont nagyon fontos, hogy senki ne menjen ki csak a pénz miatt. Ez nem az a munka, ami elhivatottság nélkül végezhető lenne. Illetve senki ne gondolja azt, hogy egy hosszú nyaralásra indul. Nagyon kemény hónapok állnak mögöttem, de minden kint átélt nappal több lettem… Ha egyszer lesznek gyerekeim, akkor mindenképpen ösztönzöm majd őket arra, hogy csináljanak végig egy szezont, illetve nem kizárt, hogy én magam is bevállaljak majd még egyet.