Életem egyik legnagyobb kalandja egy szombati állásinterjúval indult. Mivel azon szerencsések közé tartoztam, akik sikeresen megfeleltek, ezért egy online kurzuson kellett részt vennem. Különböző feladatok által bepillantást nyerhettem egy animátor mindennapjaiba és elsajátítottam azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a munkához.
Március elején kaptam egy állásajánlatot Lanzarotéről, majd másnap Fuerteventuráról, de végül Tenerife volt a befutó és két nappal később már ott is voltam. Az élet egy túristaparidocsomban teljesen más. A helyi emberek nagyon kedvesek és segítőkészek és ha megtudják, hogy beszélsz spanyolul örömmel társalognak veled.
Én egy 4 csillagos tengerparti hotelben dolgoztam közel a bárokhoz és a szórakozóhelyekhez. Gyerekanimátorként kezdtem de a végére minden tevékenységet le tudtam vezetni. Volt olyan nap, hogy teljesen egyedül voltam animátor a hotelben így a reggeli miniclubtól kezdve, a déli aquagym-át az esti minidisco-ig minden az én feladatom volt. A munka néha nagyon fárasztó, de sohasem unalmas. Egy kisgyerektől kapott mosoly vagy a búcsú ölelés miután együtt végig szórakoztatok egy vagy két hetet felejthetetlen érzés. A legjobb élményeim közé tartozik, amikor aquagym-et tartottam közel 40 embernek és az óra után odajöttek hozzám, hogy milyen jól érezték magukat.
Gondolom felmerült benned a kérdés, hogy hol laktam és volt-e szabadidőm. Egy másik 3 csillagos hotelben laktam, ami 4 kilóméterre volt onnan, ahol dolgoztam. Reggelente busszal jártam, délutánonként pedig hazasétáltam a tengerpart mellett, így a naplementében gyönyörködve napról napra jobban ismertem a sziget ezen részét. Heti 2 szabadnapom volt, ami nagyon ritka az animáció világában. Ezeken a napokon többnyire felfedezőútra indultam és a sziget csodás tengerpartjain napoztam. Ugyanakkor a Teide csúcsára is eljutottam, ahonnan lélegzetelállító látvány tárult elém a sziget partjairól.
Összeségében életem egyik legjobb döntése volt a nehézségek ellenére is, hogy belevágtam. Ha nem mentem volna el biztos nagyon megbántam volna. A kint töltött idő alatt sokat tanultam az életről és magamról is. Hozzájárult ahhoz, hogy az a nyitott és boldog ember legyek, aki mindig is szerettem volna lenni.