Ciprus, különösen Ayia Napa, mindig különleges hely marad a szívemben. Két nyári szezonon keresztül dolgoztam 8 és utána 9 hónapig gyerek animátorként, és ez az időszak teljesen megváltoztatta az életem. A sziget gyönyörűsége, a tenger kristálytiszta vize, a napsütéses napok és az ottani emberek melegsége teljesen magával ragadott. A szívem egy darabkája már örökre ciprusi lett.

Gyerekekkel dolgozni mindig kihívás, de ott ez egy varázslatos élménnyé vált. Az őszinte mosolyuk és a játékok iránti lelkesedésük megtanított arra, hogy a legapróbb pillanatok is mekkora örömöt rejthetnek. Nap mint nap új kihívásokkal találkoztam, de ezekből csak tanultam, fejlődtem, és igazi csapatjátékos lettem. Mikor hotelben dolgoztam úgy éreztem én vagyok a kapocs minden ember között. A vendégek barátként tekintettek és van akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot is. Az animátorok a hotelek lelkei. Ezt már megtanultam.

A legjobban talán az emberek hiányoznak. Azok a barátságok, amelyek ott szövődtek, életre szólnak. Mindig ott voltunk egymásnak, legyen szó egy fárasztó nap után egy jó beszélgetésről, vagy éppen egy spontán tengerparti buliról. Ezek az emberek nemcsak kollégák, hanem egy második család lettek számomra.

A helyszín is különleges volt: Ayia Napa vibráló élete és nyugodt, romantikus tengerpartjai tökéletes egyensúlyt teremtettek. Sosem felejtem el a naplementéket, amikor a narancs és rózsaszín színek játékát figyeltük a horizonton, vagy azt, amikor a tenger halk morajlását hallgatva sétáltunk a parton.

Ezek az évek Cipruson nemcsak élményekkel, hanem rengeteg tapasztalattal, szeretettel és önbizalommal gazdagítottak. Valahányszor visszagondolok erre az időszakra, tudom, hogy egy darabka belőlem mindig ott marad a szigeten. És ha egyszer újra visszamehetek, olyan lesz, mintha hazatérnék.