2010-ben viharos gyorsasággal döntöttem úgy, hogy a nyaramat külföldön szeretném tölteni. Több lehetőség is felmerült, mire úgy döntöttem, kipróbálom az animációt. Nem bántam meg, sőt!
A Kos szigeten töltött 4 hónap egy olyan élmény volt, amit örökre bánnék, ha kihagytam volna. Távol az ismerősöktől, a megszokott környezettől, egy idegen nyelvű életben rengeteg dolgot megtudtam magamról. Magabiztosabb, közvetlenebb lettem, megtanultam hogyan teremtsek pillanatok alatt kapcsolatot más korú, kultúrájú, nyelvű emberekkel, az itthoni terveimmel kapcsolatban is (jó) döntéseket hoztam.
Rengeteg barátot szereztem Európa majdnem minden országából, a 13 évestől a 67 évesig. Megtapasztaltam milyen egy csapat teljes jogú tagjának lenni, kiállni egymásért, szinte családot nyújtani a másiknak. Mindezt tettem 4 hónapon át szakadatlan napsütés, fantasztikus csapatösszetartó bulik, segítőkész és kedves vendégek között. Voltak nehéz pillanatok, hogyne lettek volna, de mindig volt, aki átsegített rajta.
Úgy gondolom, hogy minden 20 és 25 év közötti fiatalnak ki kell próbálnia ezt a munkát, leginkább azoknak, akik emberekkel szeretnének foglalkozni. Mikor visszanézem a képeket, elszorul a szívem, hogy vége van…