Krétán dolgoztam 7 hónapot, mint sport & fun entertainer, és olyan jóba lettem a csapatból a görög animátor sráccal, Stratosszal, hogy a hotel zárása után is maradtunk még egy kicsit. Mindenki kérdezi, mennyire tanultam meg görögül, és a válaszom az, hogy annyira, hogy sokakkal a hotelszemélyzetből baráti viszonyba kerültem – nem kicsit segített azért, ha tudtak angolul. A csapatunk kimondottan nemzetközi volt: 11 országból 23-an voltunk a főszezonban, így mindenki könnyedén találhatott jó pár embert, akikkel szoros barátságot sikerült kiépítenie, hiszen egész nyáron – vagy akár egy teljes szezonon át minden nap – együtt dolgoztunk, kajáltunk és mentünk el szórakozni. Utóbbit azért nem minden nap.
Az első egy-két hónapban nagyon izgatott voltam, hiszen egy teljesen új feladatkörbe kellett beletanulnom. Nem csak különböző sporteseményeket kellett szervezni, levezetni, hanem esténként hangulatot teremtettünk a fellépőknek. Néha “security” szerepben voltunk a veszélyesebb produkciók alatt, vagy akár a saját családi diszkónkban, vagy Afrika/Michael Jackson shownkban táncoltunk, amikre a koreográfiát megtanulni kihívás volt. A tanulásról jut eszembe, hogy íjászkodni és teniszezni is az animáció és a vendégek hatására kezdtem el. Szinte mindig voltak emberek, akik mondták, már alig várják, hogy jöjjenek újra íjászkodni, röpizni – vagy a gyerekek, hogy te vagy a cowboy a diszkóból. Szóval, ha valaki pörgésre vágyik, és szeretne egy kicsit celeb lenni, akkor megtalálta a helyét köztünk.
Az egyik kedves emlékem pár, 10 év körüli, német sráchoz fűződik, akikkel naponta röpizgettünk és fociztunk: egyik este napágyakat kellett pakolnom Vladimirrel – a főszezoni sportanimációs segítségem volt a cseh fiú – és egyik pillanatról a másikra a 3 kis srác ott termett mellettünk, és kérés nélkül elkezdték hordani velünk a fekhelyeket. Annak is nagyon örültem, amikor egy orosz család hívott az asztalukhoz ebédelni, pedig nem tudok oroszul, ennek ellenére elszórakoztam az unokákkal, és jót röpiztem a nagypapájukkal. Hasonló helyzet volt egy olasz famíliával is, csak a férj beszélt kicsit angolul, de több este is munka után együtt lógtunk, beszélgettünk, biliárdoztunk, csocsóztunk. Az utóbbi játékról egy idősebb flamand házaspár jut az eszembe, akik azt mondák, hogy egy kis helyet lefoglaltam a szívükben, mivel az esős napokon is úgy érezték magukat velem, mintha sütne a nap. De ennyi elég lesz, nem akarok túl hosszan regélni.
Nagyon sok élménnyel gazdagodtam, sok nyelven tanultam meg kifejezéseket – amit a vendégek nagyra értékeltek. A meglévő idegennyelv tudásom is fejlesztettem, barátokra tettem szert az animátorok, a hotelszemélyzet és a vendégek között is. Egy szó mint száz, sok területen több lettem, mint voltam az animáció előtt: dolgoztam, és közben jól éreztem magam Görögország egyik legszebb helyén, Krétán.
Tudom nem lett rövid, de így is nagyon sok kimaradt. Köszönöm a lehetőséget, tűkön ülve várom az új szezont!
