Pár mondatban összefoglalva:

Kissé klisé, de bátran mondhatom, hogy életem legjobb nyarát adta a Kos szigeten eltöltött pár hónap. Animátornak lenni igenis kemény feladat, de miután szórakozásként fogod fel, teljesen elfelejted, hogy éppen dolgozol. Nagyon fontos, hogy nyitott legyél, barátságos és ne félj semmitől. Amennyiben kicsit visszafogottabb vagy, aggodalomra semmi ok, legfeljebb 2 hét és minden hasonlót egy életre elfelejtesz. Sokat táncoltunk, ettől sem kell megijedni…én is botlábú vagyok, de a nyár végére hihetetlenül élveztem és sokat fejlődtem. Kis csapat voltunk, annál több szeretettel és kalanddal. Szüneteinkben leugrottunk a tengerparta ebédelni, vagy éppen SUP-ozni a szörfös srácokkal, de szabadnapokon a fergeteges bulik sem maradtak ki. Nagyon hálás vagyok, hogy megtapasztalhattam ezt az élményt, az idei nyáron még nem tudom hol szeretnék dolgozni, de egyértelműen animátorként.

U.i. Ne hagyjátok otthon a naptejet! 🙂