Jó volt, mert valóban a szórakoztatás és a játék volt a feladatom. Az angol mellett a német nyelvtudásom is fejlődött, hiszen sok vendég érkezett német nyelvterületről. Hozzáteszem azonban, hogy ők (is), főleg a fiatalok jól beszéltek angolul. Sok embert megismertem és – hacsak rövid időre is, de- jó kapcsolatokat alakítottam ki. A jókedv is mindennapos volt, hiszen mindenki nyaralni, kikapcsolódni ment, és sokan örömmel vettek részt a sport-programokban. Az animátori munka következtében valóban jól, névről ismertek a szálloda vendégei. A foglalkozásokat követően tájékoztattam őket a nappali sportolási lehetőségekről és az esti show-műsorokról. Érdeklődtem afelől, hogy elégedettek-e mindennel. A kommunikáció nem volt egyoldalú, hiszen a beszélgetések során ők is kérdeztek, elsősorban a munkámról, de a szállás, az étkezés is gyakran szóba került.
Fontosnak tartom továbbá, hogy nemcsak a csapat tagjaival és a turistákkal, hanem a nem-közvetlen munkatársaimmal, például a bár, a konyha és az étterem dolgozóival is jó munka- és emberi kapcsolatokat alakítottam ki, és mivel különböző nemzetiségűek voltak/ voltunk, segítettek idegen nyelveken is, így például elsajátítottam alapvető görög mondatokat is.
Mint mindenkire, rám is pozitívan hatott az animáció. Ezt a kinti és az itthoni visszajelzésekből vontam le. Könnyebben kommunikálok az emberekkel és magabiztosabb lettem, nőtt az önbizalmam, pozitívabban állok a dolgokhoz.
Nem elhanyagolható, hogy a szezon alatt ott, Görögország délkeleti részén végig napsütéses, meleg idő volt, hónapokig nem esett az eső, ami továbbjavította a hangulatot.
A szabadnapjaim is jól teltek, mindig jó időben, így úsztam a tengerben és bejártam a sziget fővárosát. Jó volt továbbá, hogy sem a szállásért, sem az ellátásért nem kellett fizetni, így megmaradt a teljes fizetésem. A napi háromszori étkezés pedig minden nap -így szabadnapon is- biztosítva volt. A munkába járás sem volt nehéz, hiszen ingyen kaptunk/ kaptam kerékpárt, amivel percek alatt a be lehetett érni.